Társasjáték mechanikák – Játék végi bónuszok

A játék végi bónusz egy olyan társasjáték mechanika, aminek aligha lehetne beszédesebb nevet választani, hiszen pontosan arról van szó, amit az elnevesé sugall. Nevezetesen azokról a bónusz pontokról, amelyeket a játékosok a játék legvégén zsebelnek be. Az a játékmechanizmus kicsit kiszámíthatatlanná teszi a játékmenetet, hiszen a játék közben hiába figyelünk a pontozósávon elfoglalt helyünkre, az utolsó kör után a játékosok még több kevesebb pontra tehetnek szert annak függvényében, hogy mennyire sikeresen teljesítették a rejtett céljaikat.

Természetesen a többi mechanikához hasonlóan ez sem képes önállóan elvinni a hátán egy egész játékot, hanem más mechanikákkal kiegészülve szerepelnek, és a jellegüknél fogva a játék végéig fenntartja az izgalmakat, hiszen csak a végső pontszámítást követően lehet győztest hirdetni. Ez sok esetben megoldja a „király csinálás” problémáját, amikor egy a győzelemre esélytelen játékos szubjektív, vagy szimpátián alapuló döntésén múlhat az, hogy melyik másik játékos fogja megnyerni a játékot. Lássuk hát a legismertebb játékokat, amelyekben találkozhatunk a Játék végi bónuszokkal.

Az egyik legjobb példa erre a mechanizmusra a Ticket to Ride játéksorozat, ahol a játékosok már a játék elején, sőt a játék során is rejtve kapnak útvonalkártyákat, amelyek közül ki kell választaniuk azt, amelyiket a játék vége előtt meg kell építeniük. Noha a játék során az egyes szakaszok megépítésért szerzett pontokat a játékosok lelépik a pontozósávon az útvonalkártyák csak a játék legvégén kerülnek elszámolásra. A sikeresen megépített útvonalakért jár a bónusz pont, azonban azok, amelyek nem készültek el pontlevonást eredményeznek, így a végső elszámolás során átrendeződhetnek a pozíciók.

A Fesztáv szintén használja a játék végi bónuszok mechanikát, és szintél bizonyos célok eléréséhez köti azokat. Ezek a bónuszkártyák sok esetben erősen befolyásolják az egész játékot, hiszen a megszerezhető extra pontok reményében a játékosok eseteként egy kevésbé jó kártyát is választanak, és kijátszanak. A fenti példával ellentétben a Fesztáv nem bünteti negatív pontokkal a nem teljesített bónusz kártyákat, azonban sok esetben súlyozottan adja a pontokat, például a kisebb cél elérése kevesebb, a nagyobb célszám megugrása több pontot hozhat a konyhára.

Sok civilizáció építős játék is szereti alkalmazni a játék végén kiosztott bónuszokat, hiszen elég csak a Stone Age civilizáció kártyáira gondolni, vagy a 7 csoda zöld színű tudomány lapjaira, amelyek bár a játék során láthatóak és nagyjából számolhatunk is velük, azonban a tényleges pontértéküket a játék legvégén tudjuk meg pont, mint a cégek esetében. De ide tartozik az Egy szép új világ, a Hadara és a Víz alatti városok is.

Végül de nem utolsó sorban vannak olyan játékok is, ahol még csak megsaccolni sem tudjuk, hogy az egyes játékosok mennyi pontot is fognak gyűjteni, hiszen az ehhez szükséges információk mindvégig rejtve vannak a szemünk elől. Erre remek példa a Vörös lázadás és a Mesebeli birodalmak. Mindkét esetben a játékosok a kézben tartott alapján szereznek pontokat. A legtöbb esetben a lapok más lapokkal való együttléte extra pontokat, vagy éppen pontlevonást eredményezhet. A Vörös lázadásban minimális az egyéb forrásból szerezhető pontok mennyisége, míg a Mesebeli birodalmakban nincs is erre esély, így garantáltan meglepetés lesz, hogy ki zárja az élen a végső pontosztást.

Mindent összevetve, ha egy olyan játékot keresünk magunknak, ahol az utolsó pillanatig kérdéses a győztes játékos kiléte, akkor a Játék végi bónuszok mechanikát használó játékokkal egészen biztos, hogy elégedettek leszünk.