Magyarország még soha nem adott otthont olyan rangos kerékpáros eseménynek, mint a Giro d’Italia, de lássuk, hogy mit is kell pontosan tudunk erről a versenyről, és merre felé találkozhatnak a mezőnnyel a szurkolók.
A Giro d’Italia a második legrangosabb kerékpáros körverseny a Tour de France után, ráadásul a Tour de France-szal és a Vuelta ciclista a Españával együtt része a kerékpárosok legtekintélyesebb háromhetes versenyeinek, a Grand Tournak. A bringások három héten keresztül járják be elsősorban Olaszországot, de környező, sőt távolabbi országokat is érinthetnek, így lehetséges, hogy például 2012-ben Dániából indultak, idén pedig Budapestről vágnak neki a huszonegy szakaszból álló versenynek. Az egyes etapok különbözőek, vannak sík szakaszok sprinthajrával és hegyi szakaszok sprinthajrával vagy hegyi befutóval, illetve csapat- és egyéni időfutamok is.
A Giro több mint száz éves hagyománnyal büszkélkedhet, hiszen az első versenyt 1909-ben rendezték a La Gazzetta dello Sport sportújság szervezésében. A versenyt 1909 óta minden évben megrendezték, leszámítva a két világháború alatti időszakot. Kezdetben természetesen szinte csak olasz sportolókból állt a mezőny, de a verseny népszerűségének és elismerésének növekedéseként később az egész világról jelentek meg kerékpárosok.
Közel fél évszázadig, a verseny Milánó városából rajtolt és ért célba, hiszen ez a város, ahol a Gazzetta dello Sport székhelye van. 1911-ben kivételt téve a Giro Róma városából indult és ide is ért célba, Itália egyesítésének 50. évfordulójának alkalmából. Az 1960-as évek óta azonban az indulás helye minden évben megváltozott, a cél pedig olyan városokba látogatott el, mint Verona, Brescia, Trieszt, Torino és Róma. 1965-ben volt az első külföldi kezdete a Gironak, San Marinóból, amit aztán többek közt olyan városok követtek, mint Monte-Carlo, Athén, Amszterdam, Herning, Jeruzsálem és 2022-ben Budapest.
A Giro értékelése hasonkló a legtöbb kerékpáros verseny rendszeréhez. Minden szakasz idejét mérik, a célba érkezés után a versenyzők idejét hozzáadják az előző szakaszidejeikhez. Aki a legrövidebb idő alatt teljesítette az addigi versenyt, az vezet és veheti fel a rózsaszín trikót. Ugyan a legnagyobb figyelem az összetettért folytatott harcot kíséri, vannak más versenyek is: a pontverseny a sprintereknek, a hegyi verseny a hegyimenőknek, a fiatalok versenye a 25 éven aluliaknak, illetve a csapatverseny.
Természetesen a különféle színű trikóknak ezen a körversenyen is komoly jelentősége van. A legfontosabb a Maglia rosa, vagyis a rózsaszínű trikó, amit az összetett verseny élén álló viselhet. Ennek megfelelően a rózsaszín trikó akár naponta gazdát cserélhet, azonban aki az utolsó szakasz után is felöltheti ezt a trikót, az a Giro d’Italia győztese. A hegyi verseny a második legrégibb verseny a Girón és ennek az éllovasa kék trikóval van jutalmazva. Először az 1933-ban avattak hegyi verseny bajnokot, Alfredo Binda személyében. A verseny során pontok járnak azért, ha valaki elsőként mászik meg egy jelentős hegyet, és a pontok száma attól függően változik, hogy milyen meredek, illetve hosszú egy hegy. A pontverseny a harmadik legrégibb verseny a négy közül, melyekben még ma is avatnak bajnokot. A pontokat az egyes szakaszokon elért helyezések alapján szerzik a versenyzők, amennyiben az első tizenöt között érnek célba. Először 1966-ban rendezték meg, azzal a céllal, hogy több sprintert vonzzon. Az élen álló az a versenyző, aki a nap elején a legtöbb ponttal rendelkezik, öltheti magára a piros színű trikót, és akinek a Giro végén a legtöbb pontja van, az nyeri a pontversenyt. Végül de nem utolsó sorban illő szót ejteni a Maglia Bianca-ról a fehér színű trikóról is, amit a huszonöt év alatti versenyzők közül viselhet az, aki az összetettben vezet.
Mint korábban írtuk, idén magyar vonatkozása is van a versenynek, hiszen május 6-án Budapestről rajtol a mezőny. Nézzük meg gyorsan, hogy merrefelé is találkozhatunk a mezőnnyel. Az éles verseny pénteken veszi kezdetét a 195 km-es Budapest-Visegrád szakasszal, amely során Székesfehérváron és Esztergomban is lesz egy-egy részhajrá. Május 7-én, szombaton egy 9,2 km hosszú egyéni időfutamot rendeznek Budapest szívében: a bringások a Hősök teréről indulnak, keresztülvágtatnak a Margit hídon és a Budai Várba érkeznek. A harmadik, egyben utolsó magyarországi szakasz május 8-án, vasárnap startol Kaposvárról, és Nagykanizsán, Badacsonyon, valamint Tihanyon át Balatonfüredig teker majd a mezőny. A versenyzők a 201 km-es harmadik szakasz után utaznak Olaszországba, majd egy pihenőnap után május 10-én folytatják a versenyt, amely május 29-én ér véget.
Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. A weblap bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel (cookie-kal) gyűjt névtelen látogatottsági információkat.
