Interjú a JátékShop Budapest-Bamako versenycsapatával

Korábbi cikkünkből már értesülhettetek róla, hogy 2018-ban a JátékShop saját csapattal nevez be a híres Budapest-Bamako ralira.

Szeretnénk, ha egy kicsit Ti is jobban megismernétek a versenyautónk négytagú legénységét, akik eddig már két alkalommal is első helyen végeztek az elmúlt években. Ebben a rövid interjúban a fiúk mesélnek egy kicsit magukról, az elmúlt versenyekről és válaszolnak kérdéseinkre:

Kérlek titeket, hogy mutatkozzatok be pár mondatban. Kik vagytok, mivel foglalkoztok?

Hamza Péter - sofőr,

Felméri László – navigátor,

Heksch Kálmán – szerelő,

Nagy Zoltán – szerelő,

A csapatunk egyik fele az ”autós” szakmában, másik fele az épületgépészetben tevékenykedik és sok éves barátság köt össze minket. Mindenki úgy ismer minket, hogy a GumisEmber-ek. Évekig ezen a néven versenyeztünk, ez az egyik csapattagunk cégének a neve. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az alapos és kitartó munkájuknak köszönhető a sikerünk, az ő műhelyük építi mindig a versenyautóinkat.

A csapat: (balról-jobbra) Kálmán, Zoli, Péter és Laci

Mióta foglalkoztok komolyabban autóversenyzéssel? Milyen versenyeken indultatok? Milyen eredményeket értetek el?

A terep ralis szerelem kb. 8 éve kezdődött, mikor először jártunk Afrikában, és csodálattal néztük, ahogy a verseny kategóriások száguldoztak a homokdűnéken. A következő évben hazai versenyeken neveztünk, indultunk, próbáltunk felkészülni a verseny kategóriára. Több Afrikai futamon indultunk, ahol először a 16. helyezést értük el, majd a következő években már 5. és 2. helyezéseket is sikerült begyűjteni. Az utolsó két Budapest-Bamako-t megnyertük. Idén januárban részt vettünk a Baja 4000 futamon Mexikóban, ahol kemény küzdelem után első helyen értünk célba.

Már többször is részt vettetek a Budapest-Bamako Rally-n. Mi a véleményetek a versenyről, mire számítotok idén?

A Budapest-Bamako régi nagy kedvencünk, mivel itt a verseny kategóriás autók mellett több túra kategóriás jármű is elkíséri a futamot egészen a célig. Itt sokkal színesebb a mezőny, az indulók listájából láthatjuk, hogy jönnek Amerikából, Mexikóból és még Japánból is. A terv minden versenyen a győzelem! Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a lehető legelőkelőbb helyen végezzünk.

Fotó a ráktérítőt jelző táblánál / A Bamako táblánál a győzelem után

Mennyire megterhelő egy ilyen verseny, hogyan készültök rá?

Úgy szoktuk érzékeltetni a verseny nehézségét (napi 500-600 km-es etapok vannak), hogy olyan lehet mintha 14 napon keresztül minden nap elutaznánk a Horvát tengerpartra, és kis nehezítésnek még annyit, hogy mindezt hóban, sárban, kősivatagban, homokdűnék között, helyenként -15°C , máshol meg +39°C-ban tennénk. Van olyan verseny nap, amikor az Atlasz hegységen kelünk át, hogy +25-30°C-ba indulunk, a hegyen térdig érő hó -10°C, a túloldalon újra forróság és sivatag… Mindez egy autó fülkéjében, napi 14-16 órán keresztül, 14 napig! Elég megterhelő ez fizikálisan, és mentálisan egyaránt.

A végeláthatatlan homokdűnék rengeteg meglepetést tartogatnak... sokszor előfordul, hogy ásni kell.

Kérlek, osszatok meg velünk egy emlékezetes történetet a Bamako-ról, ami leginkább megmaradt bennetek.

5 éve történt Mauritániában, közel a Mali határhoz, egy hosszú off-road szakasz után. Már csak 80km-re voltunk az esti táborhelytől - gondoltuk a legrövidebb utat választva beérünk a táborba és végre pihenhetünk -, amikor egy olyan köves-sziklás területre értünk, ahol teljesen elakadt az autónk, mindez éjfél előtt nemsokkal. Üzemanyagunk fogytán volt, a visszafordulás szóba se jöhetett volna. Az elakadás némi műszaki problémát is okozott. 10 fárasztó versenynappal a hátunk mögött elkeseredésünkben egy pillanatra arra gondoltunk, hogy feladjuk a versenyt, mivel ha a reggeli rajtot kikéssük, az olyan hátrányt jelentett volna, amit már nem lehet behozni.

Végül összeszedtük magunkat, egy órás szerelést követően a nálunk lévő homokvasakból, kövekből és sziklákból ”utat” építettünk magunknak és méterről-méterre haladva hajnalra kijutottunk. Még a reggeli rajt előtt sikerült beérnünk a táborba ahonnan alvás, pihenés nélkül vágtunk neki a következő versenynapnak. A következő években ez az élmény nagyon sokat segített abban, hogy SOHA NE ADJUK FEL!

Vacsora felajánlás / Bella Magyar étterme a sivatag közepén / Tevecsorda

Egy Nissan Patrol GR terepjáróval indultok, mit érdemes tudni az autóról?

A Patrol GR régi új autónk, 3 literes turbódízel motoros kb. 200 lóerős, ami bizonyított már hazai és Afrikai versenyeken egyaránt. A kocsit a 2018-as versenyre teljesen felújítottuk. Egy megbízható, kiváló tereptulajdonságokkal bíró modell a teljesen gyári jármű is. A mi gépünk egy speciálisan erre a versenyre átépített autó, egyedi futóművel, erősebb motorral, nagyobb hatótávot biztosító üzemanyag tartállyal és hosszan sorolhatnám a kisebb-nagyobb módosításokat… egyszóval ”csúcsszuperpöpec” autónk van :-)

2018-ban a JátékShop színeiben indultok, biztosan mindenki kíváncsi rá, hogy mi volt a kedvenc játékotok gyerekkorotokban?

Úgy gondoljuk, erre a kérdésre mindannyiunk nevében egyöntetűen mondhatom, hogy az autó, versenyautó, versenyautó pálya vagy ezek kombinációja a megfelelő válasz. Aminek kereke volt, gurult, gurítani lehetett vagy gurulni lehetett rajta, azzal mi versenyeztünk, akármi is lehetett az… :-)

Van még esetleg valami, ami nem merült fel témaként, de szívesen elmondanátok?

A 2018-as versenyen a JátékShop színeiben indulunk, ezúton is köszönetet szeretnénk mondani a támogatásért! Továbbá köszönetet mondunk az afrikai gyermekek nevében is a JátékShop által felajánlott adományokért, mert ugye ne felejtsük el hogy a Budapest-Bamako nem csak egy verseny, hanem egy kiemelkedő karitatív esemény, az útvonalat érintő országokban.

Köszönjük szépen nektek az interjút és az izgalmas fotókat.